e-Vita
Nem mondhatom el senkinek...

Nolblog Bloggerkapu Házigazdák

Post-csokrok:

Házirend Videók Fotók Zene

A bemelegítés (mondhatni: előjáték) megvolt.

Idő van, becsengetés. Turistacsoportunk benyomul a terembe. Tényleg falatnyi. Nincsenek meg a demokráciához illő feltételek: hogy mindenki szem- és fültanúja lehessen egy nyilvános tárgyalásnak, melyen a demokrácia egyik bástyája, a sajtószabadság állva maradhat, vagy leomolhat. Bizonyára fontosabb dolgokra kell a pénz.

Megvan az esélye, hogy épp túravezetőink, újabb diadalra éhesen, nem férnek be. Imi Blúz arcán, szemében meghökkenés ennyi turista láttán. Nem érti. Nincs hozzászokva, hogy a ballibesek, a "másfajták", képesek fárasztani magukat a saját érdekükben.

A bírósági szekcióban 4 (négy!) nő: fő helyen Dr. Masszi Katalin tanácselnök, tőle jobbra ill. balra Csekéné Dr. Szegedi Mónika bíró ill. Dr. Bíró Emese bíró, és egy noname jegyzőkönyvező. Ritka alkalomnak lehetünk tanúi: 4 nő hatalmi-döntési pozícióban, alárendelt szerepben egy talpig macsó felperes és egy férfidominanciájú szakma (melyik nem az?) férfinemű képviselője.

Megtudjuk, hogy az első sorban lévő többszemélyes pad egyike teljes egészében a vádlotté. Az egész Bakács Tiboré, kényelmesen elfér rajta. Ennyi igazán kijár neki a torTúráért cserébe. Ügyvédje, Schiffer András elfoglalja a helyét jobbra. Imi Macsó Blúz a felperesi ügyvéd helyét balra. A bírói nézőpontból viszont épp fordítva, hűen tükrözve a politikai hovatartozásokat. Talán kellene egy kissé még jobbra eső hely is. Bár talán ma már a jobbra és még jobbra külön nem értelmezhető.

Meglepődöm: Imi Blúz ügyvéd lenne? Aki saját magát képviseli? Lám, a túra egyik meglepetése. De hamar kiderül: a felperesi ügyvéd akadályoztatva van (Futó Barnabás(1)), ezért nem tud a túrán részt venni.

Bírónő a telt házat - arcán szintén némi meglepetéssel - látva közli, hogy a tárgyaláson mindenkinek ülnie kell, tehát akinek nem jut hely, állva nem vehet részt, távozzon. Ennek ellenére páran állva bent maradnak a tárgyalás folyamán. A bírónő hagyja. A tekintélyt is veszni. (Egy.) Csak gyanítom, hogy nem a jól nevelt ballibesek, akik nem fogadnak szót.

A tárgyalás elkezdődik. Érződik, sietni kell, az órarend szoros, az idő korlátos, kb egy óra. A vezető bírónő gyorsan elmondja a tárgyalás fogatókönyvét, mi merre hány méter. Az egyik mellékszereplő (előadó) bírónő gyorsan felolvassa az elsőfokú határozatot. Imi Blúz nem óhajt hozzászólni, egyelőre.

Bakács Tibor ügyvédje, Schiffer András következik. Kellemes meglepetést okoz nekem: nagyon akkurátusan, felkészülten, meggyőzően adja elő érveit, forráshivatkozásokkal. Tetszik. Ízekre szedi az elsőfokú ítéletet. Sorolja az ellentmondásokat.

Lényegében arról kapunk képet, hogy a jog tk. nem más, mint szóbűvészet.

Az Imi Blúzékat földbedöngölő mondat nem úgy hangzott, vagy nem úgy hangzott?

Továbbá, a BTK 179-et(2) nem úgy kell értelmezni, mint ahogy az elsőfokú bíróság tette. Érdekes képet kapunk a magyarról magyarra való fordítás jelenségéről, bírónkénti változatosságáról.

Ugyanis a 179-es (és persze a többi) törvény pőre szövege önmagában nem elegendő ahhoz, hogy az egyszerű jogszenvedő bizton tudhatná, hogy elkövet-e bűnt, vagy se. Ehhez kell a törvényi szöveg értelmezése. Aztán ismerni kell a szakirodalmat, a korábbi bírósági ügyeket, határozatot, joggyakorlatot, a jogalkalmazói "hagyományokat". Ami csak akkor lehetséges, ha mi magunk is jogászok vagyunk, ráadásul épp azon a szakterületen, ami épp az ügyünket érinti. Különben csak egy ügyvéddel van esélyünk. De ezt se vehetjük tutira, mert ahány ügyvéd és bíró, annyi szövegértelmezés lehetséges. Talán azt is jó tudni, hogy a bíró aznap melyik lábára kelt. Balra? Jobbra?

Esetünkben a szakirodalom tanulmányozásában elmerült ügyvéd előadásából tudhatjuk meg, hogy a törvényben szereplő cselekménynek tényállítást (úgy tűnik később, ez a legfontosabb kulcsszava az egész védőbeszédnek) kell megvalósítania ahhoz, hogy az rágalmazás lehessen. Ez természetesen felveti azonnal a kérdést, hogy mit jelent a "tény" fogalma.

A szakirodalom aktatömegéből lehet ezt is kideríteni, melyet Schiffer András segítségével mi is megtudunk most: minden esemény vagy történés, ami a múltban játszódott, vagy a jelenben folyik, és az érzékelés körébe vonható. Ténynek tekinthetők az emberi cselekedetek aktív és passzív magatartásai egyaránt, kijelentések, külvilági történések, események, létező jelenségek, tudati, érzelmi állapotok, emberek között... és még sorolja. Hát, nem valami egzakt definíció, lássuk csak be. Ugyanis e meghatározásfolyam minden egyes szavára rá lehetne kérdezni, hogy az vajon hogyan értelmezhető. Annak az értelmezése ismét felveti az újabb  szavak értelmezésének igényét, és így tovább.

Úgyhogy ezt talán hagyjuk is abba.

 

Sok ez egy turistának. 


_______________________

Folytatás itt: Petting

Források:

(1) Futó Barnabás az UD Zrt. ügyvédje, http://www.jogiforum.hu/hirek/21155, http://www.nol.hu/belfold/ud

(2) 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről:

"Rágalmazás

179. § (1) Aki valakiről, más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást
a) aljas indokból vagy célból,
b) nagy nyilvánosság előtt,
c) jelentős érdeksérelmet okozva
követik el.

Becsületsértés

180. § (1) Aki a 179. § esetén kívül mással szemben
a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben,
b) nagy nyilvánosság előtt
a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

A valóság bizonyítása

182. § (1) A 179-181. §-ban meghatározott bűncselekmények miatt nem büntethető az elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul.

(2) A valóság bizonyításának akkor van helye, ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta."
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=97800004.TV

 

0
3 Jelentkezz be a szavazáshoz!

Hozzászólások

Eddig 10 komment érkezett ()

1. KerekesZS
2009. 11. 21. 1:22

Az örök lét- tudat vita :)) Ajánlott szakirodalom: Mikor igazolt egy hit ?

2. harunalrasid HCJD
2009. 11. 21. 8:50

hoppácska!
akkor most, ha a közvélemény egyet ért B.T. állításával, akkor mi a helyzet?
az nem a valóság bizonyításának egy módja? 182/1.
nem a közérdek diktálja annak megfogalmazását - már, ha valaki magától nem jönne rá valóságtartalmára? 182/2
ez, persze, csak az én értelmezésem.

3. wesz
2009. 11. 21. 13:05

Hoppacska II!

Rasid, es mi van akkor, ha a kozvelemeny esetleg megsem ert egyet B.T. allitasaval, csak egy jol korulhatarolhato, meg befolyasos kisebbsege? Nem ez lenne az elso eset.

4. evanagyi
2009. 11. 21. 16:06

Legnagyobb oromomre a penteki Nepszabadsag beszamolt a turarol, megpedig nagyjabol semleges allasponttal. Allastfoglalni termeszetesen nem mert sajnos.:((
Remelem, Bakacs nem hagyja ennyiben, es nem teszi zsebre a megrovast, es tartja magat az eredeti elgondolasahoz, hogy ervenyt szerezzen az ujsagiroi velemennyilvanitas szabadsaganak.Nagyot nott a szememben, plane, ha vegigviszi az elgondolasat.

5. e-Vita
2009. 11. 21. 16:07

Akkor az van, Hoppacska, hogy definiálni kéne, mit is jelent a "közvélemény". És: hogyan bizonyítható, hogy a közvélemény nem ért egyet vele. Tán népszavazást kéne tartani? Vagy mi és hogyan mérné a köz véleményét, ami elég objektív lenne?
Mert sokan "másfajták" meg úgy gondolják, hogy szóbanforgó hagyományőrzőkről csak egy körülhatárolható, sőt befolyásos kisebbség ért egyet azzal, hogy gójék dehogyisfaszta vonásokkal rendelkeznek.
És nem ártana a történelmet is nézegetni: Hitler és tsai első lépésben demokratikus úton jutottak hatalomhoz, mert senki nem hitte, hogy mi lesz belőlük.
De mostmár a figyelmeztető jelekből táncsak lehet ezt-azt gondolni.

És: mi a magyarázata annak, hogy ha ennyire nem akarják, hogy fasisztáknak higgyék őket, akkor miért látszanak annak? (jelképek, öltözet, viselkedés, kijelentések, stb..)

Ha egy nő nem akar kurvának látszani, akkor nem öltözik annak. Ha meg mégis, akkor ne sértődjék meg, ha annak nézik. Ez ilyen egyszerű.

6. jehu
2009. 11. 21. 17:12

Vannak századok, amelyekben a közvélemény minden vélemény közül a legrosszabb.
(Chamfort)
Az ítéletről ld. Révész Sándor írását.

7. simonmondja
2009. 11. 21. 17:30

Szóval a tény egy cselekvést, történést jelentő szó kell legyen.
Mennyiben tény az, hogy fasiszták?
Amennyiben mások kommunisták.
Vagy bölcsek.
Vagy szarkeverők.
Vagy szépek.
Vagyis semennyire.
Ezek vélemények.

8. relatív
2009. 11. 21. 19:07

A jogi egyetemen tanítják a fogalmazás mélységeinek kiaknázását - gondolom ( mivel én egy másik egyetemen tanultam ) !
Ennek lényege, hogy a fogalmazvány olyan legyen, hogy azt úgy lehessen értelmezni ahogy akarjuk .
Vagy nem...?

9. evanagyi
2009. 11. 21. 21:56

Ugye nem feledkezunk meg arrol, hogy a fogalmazvany egy kerdes volt?

10. relatív
2009. 11. 21. 23:16

Én a fogalmazványban a törvényeket értettem !

A kacskaringó azokban van, legalább IS a bírói döntések ezt bizonyítják, ha akarom így értem ( és magyarázom ), ha akarom úgy !!!

Írja meg véleményét, kérdéseit!

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelező, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneve, itt bejelentkezhet.

Hozzászólás:
 
Az IP-címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.